A harmónia olyan működési kapacitásként bontakozik ki, amely a szomatikus tapasztalatot, a kapcsolatokat és a közösségi léptéket összekapcsolja. Akkor válik élhetővé, amikor a terhelés megoszlik, a ritmus hordozható, és a tanulás közös folyamattá alakul. Az év során a harmónia így iránytartásként formálódik: testben érzékelhető jelenlétként, kapcsolati megtartottságként és közösen épített struktúrákban.
