Lili Abigél Gulbert

A stabilitás ára néha az élet elfojtása. Ez az írás a megfagyott kapcsolatok idegrendszeri hátterét és a feloldás testorientált útját vizsgálja.

A bűntudat sokáig a lelkiismeret bizonyítékának tűnik, amíg észre nem vesszük, hogy már nem az életet szolgálja, hanem elfojtja azt. Ez az írás arról szól, hogyan válik a morál börtönné, amikor a test és a tudat külön csatornán működik, és mi történik, amikor újra egymásra hangolódnak.

A szégyen az egyik legnehezebben hordozható emberi tapasztalat: nemcsak érzelem, hanem testi–kapcsolati állapot, amely a mellkasban rögzül és gyakran bénító. A kognitív feldolgozás sokszor kevés, mert a szégyen mélyen, preverbális szinten él a testben. A kreatív testmunka egyik lehetősége, hogy a szégyen „díszt kapjon” – valós vagy képzeletbeli formában. Ez a díszítés mint transzformatív gyakorlat keretet ad a tehernek, és játékos kísérletezéssé alakíthatja a legnehezebb érzéseket is.