Lili Abigél Gulbert

A szeretet mint kapcsolati kultúra: hogyan formálják test, tér és idő a kapcsolódást, és miért az otthon a szeretet elsődleges tanulási tere.

A harmónia olyan működési kapacitásként bontakozik ki, amely a szomatikus tapasztalatot, a kapcsolatokat és a közösségi léptéket összekapcsolja. Akkor válik élhetővé, amikor a terhelés megoszlik, a ritmus hordozható, és a tanulás közös folyamattá alakul. Az év során a harmónia így iránytartásként formálódik: testben érzékelhető jelenlétként, kapcsolati megtartottságként és közösen épített struktúrákban.

Ez az írás a szeretet fogalmát társadalmi, közösségi és egyéni szinten vizsgálja, a kollektív hiedelmektől a személyes tapasztalatokig. Arra keresi a választ, miként válik a szeretet megfigyelhető kapcsolati minőséggé, és hogyan kapcsolódik mindehhez a felelősség, a differenciálás és az integrált remény. Az adventi időszak keretében a szöveg a tisztánlátás és a megtartható jövőorientáció lehetőségét járja körül.